A kárörvendés csúúúnya dolog. Ez a szám viszont jó. Lehet nem is kárörvend, hanem csak simán helyre tesz. Mert mindenkinek van helye, meg jussa, meg tulajdona. Kiemelve a kedvenc részek:
Az a lány nem a tiéd ott a fényképen,
az a hely nem a tiéd ott a szívében,
az a sejt nem a tiéd ott a méhében,
az a lány nem a tiéd...
Ez a hang nem a tiéd itt a gégémben,
ez a dal nem a tiéd itt a cédénken,
ez a rím nem a tiéd itt a refrénben,
ez a dal nem a tiéd...
Kivárni minden percet,
ahhoz még nem volt merszed,
de aztán újra kezded,
s közben persze elfelejted:
Az a lány nem a tiéd ott a fényképen,
az a film nem rólad szól a tévében,
az az öt szám nem a tiéd itt a szelvényen,
az a láb nem az Istené ott a kezedben!
Az végképp nem, nem!
Az végképp nem, nem, nem!
Az végképp nem, nem!
Az végképp nem, nem, nem!
Az végképp nem!
Kivárni minden percet,
ahhoz még nem volt merszed,
de aztán újra kezded,
s közben persze elfelejted:
Az a lány nem a tiéd ott a fényképen,
az a hely nem a tiéd ott a szívében,
csak a rém, az a tiéd ott a bányában,
és ez így van veled általában,
mostanában!
Az a lány nem a tiéd,
csak a rém, az a tiéd!
Az a lány nem a tiéd,
csak az a rém, az a tiéd!
Az érdem a KFT-é - itt hallható, a képeket nem muszáj nézni:)
2009. február 2., hétfő
2009. január 27., kedd
Dawn
Két szőke NŐ, barátok, sőt! Fogadott testvérek. A sorsuk, vagy tán csak a lelkük rokon - a hajuk színe most jut eszembe már nem is egyforma - Dawn barna. De nem, engem nem csap be - a kislányos báj, a vicces naivitás, ami ehhez a világhoz első számú túlélőkészlet - még mindig egyértelműen Szőkévé teszi.
Dawn késik, ezért Petit elcsábul a diszkont árakat ordító plakátoknak és kazalnyi cuccal felszerelkezve próbál.Nem látták 1mást már vagy másfél éve és természetesen így egy próbafülkében futnak össze újra - ahol Petit rájön, h neki még mindig nem áll jól a szoknya...
A fülke aljára lerúgott konvez csimma kedélyesen üdvözli testvérét, mely Dawn lábán figyel- hiába a barátságot nem lehet letagadni...
Kávé, cigi, csivit... Mitha teganap ordítottuk volna bele a Himnuszt az Opraház előtt se**sötétbe részegen:)

Az igazán fontos dolgok nem változnak...
Dawn késik, ezért Petit elcsábul a diszkont árakat ordító plakátoknak és kazalnyi cuccal felszerelkezve próbál.Nem látták 1mást már vagy másfél éve és természetesen így egy próbafülkében futnak össze újra - ahol Petit rájön, h neki még mindig nem áll jól a szoknya...
A fülke aljára lerúgott konvez csimma kedélyesen üdvözli testvérét, mely Dawn lábán figyel- hiába a barátságot nem lehet letagadni...
Kávé, cigi, csivit... Mitha teganap ordítottuk volna bele a Himnuszt az Opraház előtt se**sötétbe részegen:)

Az igazán fontos dolgok nem változnak...
2009. január 17., szombat
2009. január 15., csütörtök
Közvélemény kutaTás
Mulasztásomat bepótolandó, legtöbben a szilvás gombócot szeretik, és örömmel jelentem, mind a 2 szavazóm amellett tette le a voksát (nem szeretem ezt a szót Voksán Virág médián keresztül történő nép-rémigetése óta), hogy 1szer majd meleg lesz...
Töröm a fejem hasonló magas ívű kérdésen, nehogy már szavazati lehetőség nélkül maradjatok!
;)
Töröm a fejem hasonló magas ívű kérdésen, nehogy már szavazati lehetőség nélkül maradjatok!
;)
Nicsak
Szeretem Adyt és Elvist...
Meg persze sokminden mást is, de ez a két pasi, jóapámmal kiegészítve kedvenc égi lakóim.
Találtam megint 1 verset:
VÁGYNI HOGY SZERETNÉK
Meg persze sokminden mást is, de ez a két pasi, jóapámmal kiegészítve kedvenc égi lakóim.
Találtam megint 1 verset:
VÁGYNI HOGY SZERETNÉK
Hiszen jó volt magamban,
Magamért és magammal élni,
De ezt a boldogságot
Olyan jó volna fölcserélni.
Valami furcsa kékkel,
Egy ősi s csak holnap jött mával,
Valami kidacolt, nagy,
Kínra-hajló romantikával.
Óh, vágyni hogy szeretnék,
De nem vággyal, aki csak percnyi,
De vággyal, amellyel
Örökig ki lehet telelni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
