kálvária, avagy Theó herétlenítés, 1 éves évforduló, és sanbenedettós seggöblítés

hi, my name is Sophie welcom in Heaven. Gondolom kapunyitogató hostess leszek, ha már úgyis egész életemben emberekkel kellett foglalkoznom...

Szóval ezt a mondatot fogom mondani hamarost, ha nem veszek vissza a tempóból... Tegnap kérem, nagy nap virradt, 1 éve nyúzzuk egymást Ducitexszel. SAjnos ezt nem tartottuk számon eléggé, így könnyelműen igent mondtunk az állatdokinőnek, így pont erre napara lett előjegyezve Theo drága a le nem szállt gojszlijával - műtétre.

Nem is értem ezt igazán, hogy miért van a fajkutyákkal ennyi gond.. Elvileg tökéletesnek kéne lenniük, oszt a jelek szerint egyre kehesebbek... Mind1 is Theot nem azért szeretem, mert annyira fajtiszta, hanem mert ő olyan kis butyuta. az enyém, na. :)
Szóval az egy dolog, h a Yorkiknak ki kell húzni a tejfogukat, mert nem esik ki, folyton csipásak, mert elzáródik a könnycsatonájuk, é befelé fordul a szemhéjuk, de hogy a golyójukat is hasukból kell előbányászni?4 Ez nem volt benne a használati utasításában a kis superpetnek...

A rák (amivel fenyegettek) nem játék, uh mind a ketten (2 okos) rábolintottunk a keddre. Majd rájöttünk, h romantikus estete akartunk tartani az Apátság sörözőben (igen, romntikus est egy sörözőben :P)...

Bár Ák még reménykedett, h kutya baja lesz az ebnek a műtét után, és megyünk málnás söröcskét hörpölni, amint meglátta Kutyador reszkető ábrázatát, ezüstnitráttal(úgy néz ki mint a kályhaezüst) bekent pocakját, véres vattapamaccsal ellátott mellső lábacskáját, kitört belőle az aggódás.

Csakhogy a fent ecsetelt állapotig, a műtét UTÁNig el kellet jutni valahogy.

Én nem tudom, h miért de SOHA SE TUDOK IDŐBE NELINDULNI... így rohantam haza kocsival, majd villámgyorsan lerázta t-online-os csalót, aki 20%-al kevesebbért kínálta kábelTV-t és rohantam a kocsi felé az ebbel.

még volt 25 percem, h óbudáról eljussak újpalotára :D

Már amikor a csávót küldtem a sunyiba is éreztem, h valami nincs rendben szagilag a kócossal... lent szemrevételeztem a saccolt szagforrást, és persze mikor ragasztja tele szarcsimbókkal a valagát az édes, mint amikor fényutazni készülök, h pont a fenekétől 3 cm re lévő területet operálják?!

VÁÁÁÁÁÁÁÁ

Visszamenni nem volt idő, uh a kocsiban rendelkezésre álló szerekkel igyekeztem megregulázni bűzlő kutyatexet... Leletár: nedves törlőkendő, san benedetto vóter... póráz felakaszt a hátsó ablaktekerőre, kutya kipeckel, és hát... gondolhatod...

Aztán sűrű dudálások közepette megérkeztünk a rendelőbe, ahol szegénykének előttem adták a be a bódiító injekciót.. Komolyan olyan volt, mintha műállatka lenne, szeme üveges, és ahogy hanyadt fordították, a lába az égnek álltak...

Aztán megszabdalták szegényt, kicsit jobban is mint tervezték, mert jól elbújt a kis pingponglabda... Hazafelé már csak egy reszkető lámpaernyővel feldíszített kis szőrcsomót vittem...

Órákig aludt, alig tud mozogni... Éjjel arra keltünk, h a fejére rakott műanyag ellenző a falhoz, meg a bútorokhoz koccan... botorkált szegényke...

Alig várom már h hazamenjek hozzá! ...

Sí2

Tudom, h egy lustapék vagyok, de pont az előbb rúgtam bele a küszöbbe, és ezt betudom büntetésnek amiért ilyen sokáig nem írtam. Már lassan egy hónapja, h az osztrák símezőknek is bemutattam szebb időket megélt Salomon kötésű K2es sílécemet, kölcsönkért síruhámat, és 42-es síbakancsomat (thx4pár).

Ígen, baromi jól festettem, hozzátett a vizuális élményhez az az első napon elkövetett 30rendbeli tanya, amit mivel van érzékem a szórakoztatáshoz, többféle koreográfia szerint adtam elő. Terpeszben hóekéből-spárgán át való hóba harapás, stb... Tetéztem a dolgokat a felállással...

A lényeg, hogy azért túléltem valahogy és még élveztem is. Vacsi után viszont konstatáltam, hogy ÚGY FÁJ MINDKÉT TÉRDEM, hoyg be pisilok...

Másnap kezdtem afelé tendálni, hogy én mégis inkább szörfözésre születtem, és hallgatnom kellet volna a megérzéseimre amik, azt suttogták kitrtóan, hogy amit hidegben kell csinálni az sosem jó...

Délre leverekdtük magunkat hasonlóan lestarpált kolléganőimmel a színre, és csodákcsodája 10szer jobban ment mint előző nap.

Mondanom sem kell hogy hammcipóbekaplak alapon már piros pályákon rezedáskodtam le kics:)

Szóval ennyi, nem olyan nagy cucc... Simán tudok síelni, oszt kész:)

Azért utólag bocs minden gyanútlan helyitől akit elkaszáltam a botommal, miközben tarzaninaként sűvítettem lefelé, vagy aki előtt összeestem a csákányosnál, vagy akinek a bütykére léptem 42-es (felemás színű, mert az egyiket kiszívta a nap) síbakancsommal, amikor is bedöngettem a hüttébe remegő inakkal...


hihi