2010. november 28., vasárnap

Horoszkóp

Helyszín: Lehel piac
Időpont: tegnap (2010.11.27.) kb.11.00.

30-as zöldségárus férfi áthajol az előtte magasodó paprikák, hagymák dombján, kezében 1 Blikk, és emelt hangon felolvas. Kinek? Egy fejkendős néninek.
"Munkáját megfizetik, egy pásztoróra felvillanyozza, de ne dőljön be a széptevőknek. Tartózkodjon a körültekintést igénylő szakmai és üzleti manőverektől."
A néni valószínűleg egyik fülére jobban hall, mert féloldalasan lapul a zöldség halom másik oldalának. Minden második szónál picit bólogat, majd mint aki kicsit szégyelli dőreségét, gyorsan visszafut a saját asztalkája mögé.

Hogy mihez kezd a hallott információkkal? :)





2010. november 23., kedd

Tánc.Festés.ZENE.


Valahogy mindig úgy voltam vele - és nem az elektroműszerész édasapám nevelte belém, az tuti - hogy akkor lesz teljes az életem, ha egy: tudok majd, amúgy rendesen táncolni, legalább egyféleképpen.

Erre irányuló törekvéseimről már olvashattatok úgy másfél éve. A lényeg, hogy nem jött össze :D

Festeni, vagy két kezemmel valami esztétikusat alkotni, hát erről Kati mesélhetne, fáradhatatlanul barkácsolok neki, és határozott vágyam, hogy ha majd egyszer több időm lesz (az szerintem a negyedik dimenzió felfedezésével egy időben fog bekövetkezni) akkor elmegyek festeni tanulni. Vagy fotózni. Vaaaagy valami.

Másik mániám, h az ember lánya sokkal kevesebbet tud a világról, ha nem játszik valamilyen hangszeren. Báminemű fúvos kilőve - az obszcén megjegyzéseket nincs kedvem viselni, és egy fuvolát, vagy neadjisten oboát aránylag nehezen tudnék a táskámban rejtegetni.

A zongora már Áki anyukájának fejlövése, nem is akarom elvenni tőle, meg kicsit hátráltatna a tanulásban ha 34 nm-en, ahol élünk, még el kéne helyezni egy zongorát is. Nem beszélve Imiről a szomszédról, aki nyilván kilógatna a másodikról (ami nem vicc, mert csinált már ő rosszabbat is ártatlan emberekkel:))

A gitár viszont szép egy jószág, és már látom is magam előtt, ahogy vagányan pengetek...
A lényeg, hogy hogy már voltam az első órámon, és nagyon tetszik.

Már annak is örülnék, ha apu kedvenc számát, a Felkelő nap házát egyszer elpötyöghetném.








2010. november 20., szombat

Kinderspiel

Abban a korban vagyok, hogy az ismerősöknél jön a gyerek. Várjunk csak... Ákos van abban a korban - Rózsika és Matyi is az "ő társágának" a termése.

A lényeg, hogy már alig várom, hogy megnézzük az ex-pocaklakókat, és elkezdtem megfelelő - welcome outside - ajándék után kutatni.

Ahogy a polcok között kujtorogtam, megakadt a szemem ezen:
Mini kézi fúró?! Kíváncsi lennék mennyi fogy belőle...
Elgondolkodtam, hogy régen mivel játszottak a gyerekek, és belefűzöm a képen látottakat, arra jutottam, hogy a kis Szóda X hozzánk képest egy 22.sz-i mini zseni lesz.

A mostani kicsik már ipad-okon lapozgatják a képeket, és egy normál mobilt már nem tudnak kezelni, mert nem érintőképernyős...

Azért találtam egy sarokban valami szívemnek kedveset is:


2010. november 17., szerda

Orrvérzés és túrórudi

Ezt a két szót olyan összefüggésben tudnám a legjobban elképzelni, hogy rudolfot enni orrvérzésig.

Sajnos a dolog fordítva történt, előbb vérzett az orr. Miért vérzik2naponta?!

Majd bedugaszoltam a tuti, zsepiből pödörgetett, rendkívül sexy orrlukból 4 centire szanaszétálló vérzés-elhárító szakeszközzel.

A fürdőből befelé jövet azonban!AZONBAN! (Sokat nézek mostanában Besenyő Pista bácsit...:))

Megakadtak szemeim a hűtőn, majd röntgen módba váltva felsejlettek előttem a túró rudik...

Itt eldőlt a sorsom - és az övék is.

Most itt majszolgatok, enyhén átitatott pamaccsal az orromban, ami alá serényen emelgetem a rudit. Mondjuk nem annyira kapok levegőt...

hehe

2010. november 15., hétfő

Csajok

Most már biztos, hogy nekünk a jobb, és ha már ennyire belejöttem, a tojás volt előbb.

A csajok jobban bírják a gyűrődést, és ha nem legalább ki tudják önteni a lelküket egy másnak.

Sokkal szélesebb skálán mozoghatnak az érzelmeink - saját repertoárból válogatva:
  • csábító amazon
  • megértő társ
  • cuki hiszti
  • meglehetősen nagy hiszti
  • orbitális hiszti
  • öröm könnyek
  • bánat könnyek
  • önsajnálós könnyek
  • meghatottság könnyek
  • hiperaktív atombomba, cserfes verbalitással és sok túlmozgással
  • lekajált macinaciban otthon hempergő.
  • famme fatal
  • "ments meg" cicanézésű
  • stb.
Az mondjuk igaz, hogyha ennek nem lenne "nézőközönsége", aki a megfelelő reakciót elővéve (védelmez, támogat, leordít, sajnál, babusgat, vitatkozik) semmit se érne az egész.

Tegnap estére az érzelmi skálánkon a feminista felhangokat is megpengető 4falközé bezárt másnapos csajok performance-unk után olyan jó volt, hogy a két "mafla, hallgatag" pasi megérkezett :D

HülyePicsákCLubja, de olyan jóóóó....

2010. november 13., szombat

Keep on walking...

Az a "szitu", hogy drága jó apám belém ültette a nyughatatlanság bogarát. Ez megnyilvánul kíváncsiságban, türelmetlenségben és tudásszomjban. Nyilván túl sokat vállalok :D

Azonban ez visz előre, és teszi lehetővé, hogy fejlődjek, és majd ha nyanya leszek, legyen mire emlékezni.

A holtpontok - amikor 12 féle dologban vagyok válságban - annyira nem a kedvenceim... Pont így voltam tegnap a mával... Olyan jó lett volna aludni, kipihenni ezt az őrült hetet, de én persze kelek 7kor, hogy fotózkodjak... Az önbizalmam 3 hónap nem-tornázás, és azt eszek ami elém-kerül után nem az a matyóhímzés volt, amivel belophattam volna magam Tamás, a fotós kedvébe...

Valamiért mégis mentem előre, és sikerült :)

Jellemzően addigra jöttem bele, mikor el kellett indulnom Győrbe 26 orvosnak elmagyarázni, miért érdemes az occlusio-t digitálisan mérni ... :)

Köszönöm Tamás a türelmedet.