2010. március 30., kedd

Bibliai mese

Köszönet Vandának, h elinvitált színházba!

Nem vagyok megkeresztelve és önszorgalomból még csak odáig jutottam, h Esztergomban az ágy mellé készítettem a Bibliát, h majd alkalomadtán olvasgatom. Elvégre mégiscsak része a műveltségnek. Meg mert érdekel...

Felvezetésnek elég ennyi:) József történetét ismerem, bár már nem tudom honnan. A darabot ami feldolgozza, messzire kerültem. Ellenszenves volt már a címe is. M az hogy szélesvásznú álom kabát?! Vetítenek rá? És alszanak közben?

Viszont úgy élem az életem, h igyekszem akkor véleményt alkotni, ha van személyes tapasztalatom egy dologról. Úgyszólván keresem az olyan helyzeteket mikor kinyírhatom az előítéleteimet.:D
Így megjelentünk Ákos távolléte miatt Linzővel a Madáchban és megnéztük a

t.

És jó volt! És tetszett! És ezek HÜLYÉK!

Örök kedvencem Elvis-Fáraó! :D

Respekt, h így bele mert nyúlni Webber ebbe a témába!

2010. március 8., hétfő

Nőnap

Hát ez a Dú 1 tündér! Elhalmozott tulipánnal, meg jácinttal. És még a főnökömnek is eszébe jutott, h lány vagyok, így az irodám sem kopár már (bár lehet csak átmenteti az oázis, lévén úgyis kinyírom hamarost szegény korall virágot...)

Másfelől én azt gondolom, hogy ha már külön meg kell ünnepelni, hogy milyen neműek vagyunk, akkor nagy az igazságtalanság....

Tartani kéne férfiak napját is, hiszen férfi nélkül nincsen nő. Ha hangsúlyozzuk a szerepet, miszerint törékeny és esendő, lágy és kedves, anya és nők vagyunk, akkor hangsúlyozzuk azt is, hogy férfiak nélkül ezt nem lehet...

Ő nyitja ki az ajtót, cipeli a szatyrot, festi a falat, szereli a konektort, cseréli a kereket, dolgozik, mikor mi babázunk...

Jó esetben:) Sajnálom azokat a őket, akiknek férfiként is élniük kell az életüket, mert nincsen mellettük társ, apa, bátyó, öcsi, sógor, koma, jó szomszéd...

Köszönöm Dú, a virágot!

2010. március 2., kedd

tavasz és az örök körforgás

Hát itt van! Zsizsegnek a sejtjeim, hogy nem kell már mindig kabátba bújva félniük a külvilágtól.

Dafke pólóban mentem ki tegnap a suli elé a napra, hogy feltöltődjek... És bár libabőrös voltam, meleg volt a fal aminek dőltem...

Azt éreztem élek. Hamarosan minden életre kel körülöttünk...




MA nagyon emlékszem azokra, akik nem szívhatják be ezt a gyönyörű levegőt...