Sí2

Tudom, h egy lustapék vagyok, de pont az előbb rúgtam bele a küszöbbe, és ezt betudom büntetésnek amiért ilyen sokáig nem írtam. Már lassan egy hónapja, h az osztrák símezőknek is bemutattam szebb időket megélt Salomon kötésű K2es sílécemet, kölcsönkért síruhámat, és 42-es síbakancsomat (thx4pár).

Ígen, baromi jól festettem, hozzátett a vizuális élményhez az az első napon elkövetett 30rendbeli tanya, amit mivel van érzékem a szórakoztatáshoz, többféle koreográfia szerint adtam elő. Terpeszben hóekéből-spárgán át való hóba harapás, stb... Tetéztem a dolgokat a felállással...

A lényeg, hogy azért túléltem valahogy és még élveztem is. Vacsi után viszont konstatáltam, hogy ÚGY FÁJ MINDKÉT TÉRDEM, hoyg be pisilok...

Másnap kezdtem afelé tendálni, hogy én mégis inkább szörfözésre születtem, és hallgatnom kellet volna a megérzéseimre amik, azt suttogták kitrtóan, hogy amit hidegben kell csinálni az sosem jó...

Délre leverekdtük magunkat hasonlóan lestarpált kolléganőimmel a színre, és csodákcsodája 10szer jobban ment mint előző nap.

Mondanom sem kell hogy hammcipóbekaplak alapon már piros pályákon rezedáskodtam le kics:)

Szóval ennyi, nem olyan nagy cucc... Simán tudok síelni, oszt kész:)

Azért utólag bocs minden gyanútlan helyitől akit elkaszáltam a botommal, miközben tarzaninaként sűvítettem lefelé, vagy aki előtt összeestem a csákányosnál, vagy akinek a bütykére léptem 42-es (felemás színű, mert az egyiket kiszívta a nap) síbakancsommal, amikor is bedöngettem a hüttébe remegő inakkal...


hihi