Paradicsom

Busz, Hegyalja út, dugó, sietek, mufurc emberek, kevés utas. Mindenki szigorúan ki az ablakon, nehogy már egymásra keljen nézni! Én az ért nézem őket: kispénzű nyugdíjas, a fésű nyoma még a szürke hajban, a harmincas dolgozó nő, már a vacsorán jár az esze, a tini pár. Na jó ők dumáltak :D illetve, smároltak, na.

Valahogy ez a kora esti de már sötét, megfáradt embereket magán vonszoló buszos pillanat, olyan volt, mintha örökké tartana... fékgázfékgáz...

És az egyik féknél egy szatyorból kiszabadult, sorsát megunt apró kis paradicsom előre gurgulázott a padlón. Végig. Középen. :D

Piros volt és kerek, és meg se állt a vezető ajtajáig. ott egy ficakban megpihent, de csak addig amíg nem jött a gáááz, mert akkor jippí, elindult vissza.

Két teljes hossz után, lehet megunta, de elkezdett személyeskedni: kocc a néni, kocc a korlát, kocc pubik...

Vigyorogva néztem a kis renitens piros gömb rohangálását, amíg egy megállónál le nem ugrált a nyitott ajtón át a lépcsőkön.

Lehet még mindig a ott flangál a környéken, remélem találkoztok vele és titeket is kizökkent a szürke, unalmas, fásult hétköznapokból!