Art Deko

Try

Where there is desire
There is gonna be a flame
Where there is a flame
Someone's bound to get burned
But just because it burns
Doesn't mean you're gonna die
You've gotta get up and try try try
Gotta get up and try try try
You gotta get up and try try try...

Hó

A tél nem a barátom, ahogyan Zsüdy barátnőm mondaná. Nem részletezem, a tipikus télutáló összes averzióját fel tudom mutatni különböző egymást hatványozó kombinációkban - utálok öltözködni, fázom, latyak van, ráfagy a kezem a kormányra, kifehéredik a bőröm, sötét van, stb.

A Karácsonyról ne is beszéljünk, jól jellemzi a hozzáállásom, h Szabi barátom Grincsként jegyez, és októbertől már gyanúsan méreget, keresi a zöld szőrszálakat az orrom hegyén - és mindig megkérdezi, h ma hány kiló ajándékot daráltam le :D

Szóval kell a francnak az egész - idén kivételesen szereztem a most anyósom kertjét díszítő egykori karácsonyfánkra (rendes neve Szuritex) néhány mézeskalács díszt, természetesen 2 órán belül leáztatta az ónos eső, uh én végeztem ezzel a kérdéskörrel.

Ám, tegnap éjszaka egy igen kimerítő és mulatságos baráti fröccsmaratonról olyan szépséges, lassan hulló hósesésben sétáltam haza, hogy a 10:0-ás állás 10:1-re módosul a nyár kontra tél mérkőzésben.

Gyűrűn túl

Gyökerek

Így olvasva akár a futbalhuligánokról is szólhatna ez a poszt -de! nem arról fog.

Sokkal inkább, hogy 3 kellemes órát töltöttem félidegenek társaságában Kaposváron - 10 éves osztálytalálkozó ürügyén. Úgy hozta a sors, hogy a kísérleti jelleggel indított 6 osztályos évfolyam büszke nebulójaként léptem át a patinás Táncsics Mihály Gimnázium 150 éves küszöbét 199x-ben. Akkoriban még nem sejtettem, hogy érettségizni az ország másik felén fogok. Az eset, amiért ez így esett, elég hirtelen ütött be, így egy félévkor távoztam, köszönés nélkül. Azóta nem láttam őket.

A városba is ritkárán járok - nincs ott senkim -ja de, az anyám, de az nem mérvadó.

Ebből kifolyólag, kicsit olyan volt, mintha egy régi film kockái peregnének - amit láttam már valamikor. Nevek, arcok, a terem, a tanárok. Sebészileg lettem kiemelve onnan és 13 év múlva vissza pottyantam.

Őszintén örülök, mert ez az amputáció furcsa módon visszafordítható - a régi osztály és én elég jól elvoltunk.

Köszönöm, hogy meghívtak - köszönöm Melinda.