2011. április 10., vasárnap

Déli harangszó

Vezetek, kivagyok. Így egyben írva, kis betűvel. Mert már külön fogalom, és nincs is benne semmi különös, hiszen naponta előfordul. Hallgatom A Petőfit. Imádom. Ez az én percem, perceim, szünetem, mikor ki kell jönni valamit elintézni napközben. Süt rám a Nap, és araszolok a Moszkván. Istenáldotta dugó. :D

És ekkor megkondult. A harang. Pont úgy mint 20 éve.

Kongott, mint mikor sebes térdű, szemüveges mivoltomban, Kaposváron ültem a faltól falig szőnyegen játszódva. És szólt a rádió, és a rántott hús szag terjengett és por pontok álltak a levegőben, mert a déli harangszóra megáll az idő.

Ahogy meg állt múlt héten csütörtökön is, a dugóban.

Nincsenek megjegyzések: